A SmartVineyard™- a Szőlőőr szeptemberben a Népszabadságban

mikro

A SmartVineyard™- a Szőlőőr szeptemberben a Népszabadságban

09:00 05 szeptember in Egyéb

A cikk a http://www.nol.hu/tud-tech/20130903-okos_szenzorok_a_szoloskertben?ref=sso oldalon is megtalálható.

A gazdának nem kell folyton a tőkék között járnia, mert az okos szenzorok állandóan tájékoztatják mindenről. A magyar innováció olcsóbb előállítást és jobb minőséget ígér.

A szőlő elég macerás növény. Apróságok befolyásolhatják a szüretet, s a jó gazdának bizonyos időszakokban szinte naponta kellene körbejárnia a tőkéket, hogy időben tudjon beavatkozni az optimális termés érdekében. Ezt persze kevesen képesek megtenni, így néha a kár is tetemes. Ha beüt a baj – akár szárazság, akár túl sok csapadék, vagy valamilyen kártevő –, a terméscsökkenés legalább 5-10 százalékos, de általában ennél jóval nagyobb. Három éve például a hűvös, csapadékos időben a magyar szőlőtermés 60 százaléka lerohadt – mondja Árendás Csaba, aki munkatársaival egy különleges, szenzortechnikán alapuló szőlőőrrendszert fejlesztett ki, mely jelentős mértékben képes minimalizálni a veszteségeket.

A feltörekvő start up cég a Műegyetem kémiai épületének néhány szobáját bérli. Nem véletlenül. A vállalkozást hajdan itt tanuló műszakiak alapították, akik – mint Árendás Csaba is – egy ideig külföldön tanultak tovább, ő például az amerikai Stanford Egyetemen és a svájci ETH Lausanne-i École Polytechnique Fédérale kutatóintézetben – majd az ötlettel hazatérve Magyarországon próbálnak érvényesülni. A cég itthon mérnök–informatikus, majd Svájcban telekommunikációs mesterszakot végzett fiatal vezérigazgatója esetében az indíttatást a családi szőlőbirtok adta.

Az újdonság, ami a SmartVineyard (Szőlőőr) nevet viseli, egy olyan, egymással és GPS-adapterek segítségével a számítási felhővel kommunikáló napelemes szenzorhálózat, melyet a szőlőtőkék oszlopaihoz erősítenek. Az átlagos szőlőben öt hektáronként elhelyezett – és iPadról, vagy bármilyen internetre csatlakozott eszközről elérhető – szenzorok rengeteg mindent tudnak: érzékelik a levelek nedvességét, a páratartalmat, a csapadék mennyiségét és intenzitását, a hőmérsékletet, a napsütés erősségét és az esetleg bevetett permetezőszer minőségét, de egy jelenleg fejlesztés alatt álló változatnál a permetezés hatékonyságát is, ami például a permetlé szemcseméretének, vagyis a levelek folyadékkal való borítottságának mérését jelenti.

Hogy mindez mely esetekben jelent segítséget? Ha például lisztharmat támadná meg a szőlőt, az a gomba, amelynek spórája mindig ott van a levegőben, de csak bizonyos feltételek esetén támad. Ha rászáll a levélre, receptorai révén egy perc alatt eldönti, szőlőlevélre talált-e, s négy óra alatt meg is tudja fertőzni. Normális esetben a gazda ismeri ezeket a körülményeket, és ilyenkor gyakran körbejárja a területet és megvizsgálja a leveleket, de ezt négyóránként természetesen lehetetlen megtenni.

Sokszor csak laboratóriumi vizsgálatok tudják igazolni a fertőzést, a néhány száz méterenként elhelyezett és a paramétereket percenként mérő szenzorok viszont olyan döntéstámogatási rendszert jelentenek, ami eddig nem állt rendelkezésre. A rendszer kielemzett adatai segítségével a gazda épp időben képes elkezdeni a permetezést, de a szőlőterület gyakori bejárásának elhagyásával az üzemanyag-megtakarítás is jelentős. Mindent egybevetve a szőlészek költségei 30 százalékkal is kisebbek lehetnek – állítja Árendás Csaba. S bár hazánkban a szőlőt nem szokták öntözni, Kaliforniában, ahol a még kínzóbb vízhiányt néha öntözéssel enyhítik, érdekes lehet a talajnedvesség-mérő szenzor is.

A rendszer ilyen kiegészítései nem tekinthetők véletlennek, mivel a SmartVineyard már külföldre is eljutott. A Szőlőőrt Szlovákiában, sőt Chilében is használják, de Kaliforniából is jött már érdeklődés. A tízfős, tavaly 22 millió forintos árbevételt elért cég jelenleg húszas szériában gyártatja (részben külföldön) és szerelteti össze (Budapesten) a találmányokkal megtámogatott rendszert, mely egy átlagos szőlő esetén belefér egy asztali számítógépes dobozba. Ez azért is praktikus, mert ha egyik ügyfelüknél valami elromlik, hatékony helyi szerviz hiányában egyelőre olcsóbb gyorsfutárral egy teljes csereszettet küldeni.

Mostanáig tizenöt fizető ügyfelük van, köztük a Pannonhalmi Apátság, a Tokaj-Hétszőlő és Kovács Nimród borászata, hogy csak az ismertebbeket említsük. A rendszer rengeteg adatot gyűjt. Ezeket a cég Írországban és Amszterdamban föld alatti bérszervereken tárolja, de maguk az egyes szenzorok is képesek nyolc évig megőrizni a begyűjtött mérési adatokat. A rendszer fejlesztésének eddigi költségei egymillió dollár körül járnak, de a munka további okosságok beépítésével és a gyümölcstermesztés megcélzásával tovább folyik.

Mindehhez Árendásék a hazai és külföldi kutatás-fejlesztési pályázati pénzeken (ezekből tavaly 60-80 millió forint jött be) túl egyre több saját erőt is remélnek hozzátenni. Sőt, a kellő mértékű növekedéshez már kockázati tőkét is szeretnének igénybe venni. Árendás Csaba szerint ez most egy uniós pályázat jótékony hatása miatt nagyobb bőségben áll rendelkezésre, csak meg kell szerezni. Ám, ahogy az induláskor is sikerült pénzt gyűjteni, remélik, ezzel most sem lesz gond. Az ötlet az egyre kiválóbb borokat, mind hatékonyabban és korszerűbb módszerekkel termelő hazai borászatokat ismerve termékeny talajra hull…