Van kiépített szőlészeti vagy borászati kapcsolatrendszered? Sikeres értékesítő vagy, nyitott az újdonságokra? Szívesen dolgoznál egy olyan projektben, melyet a Stanford University, Graduate School of Business 2011-ben a legjobb 15 start-up közé sorolt? Ha bármelyik kérdésre igennel válaszoltál, olvass tovább!
Read MoreA szőlő és borkultúra legjelentősebb hazai szakkiállításán, a Szőlészet és Pincészet Kiállításon vettünk részt február elején. Az AGROmashEXPO részeként megtartott rendezvényt a korábbi éveket messze meghaladó látogatói érdeklődés kísérte. A Bor és Piac szaklap által szervezett Borsziget, és ennek részeként a SmartVineyard stand szintén rekordot döntött a vendégek számát illetően. A kiállítás négy napja alatt…
Read MoreA Debreceni Egyetem Tudás- és Technológia Transzfer Iroda 2012 novemberében írt ki pályázatot innovatív ötletek megvalósításának elősegítésére. A Central Europe Programme által támogatott FORT projekt keretében a nemzetközi zsűri kilenc pályamunkát választott ki, akik a Debreceni Egyetem Napján, 2013. február 2-án mutathatták be innovácóikat. A zsűri az előadások után nemsokkal kihirdette, a legötletesebb innovatív elképzelésnek a Smartvineyard…
Read More
A SmartVineyard™ hazai sikerei után már a tengerentúlra is eljutott! Chile-be menetelét hatalmas érdeklődés kísérte, melynek során a FreshFruitPortal is interjút készített kollégánkkal, Salamon Dáviddal.
Read More
Innováció a növényvédelemben A szőlészeti növényvédelem világszerte jelentős probléma. A tavalyi szőlőterményt ért károk után ma már talán még nagyobb figyelem fordul a szőlőbetegségek megelőzésre, a jobb minőségű borok előállítására. Azonban a betegségek elleni védekezésnek már nem csak a gyakoribb, költséges permetezés lehet a fegyvere. A SmartVineyard™ egy merőben új koncepciót jelent az eddig használt…
Read More
Kórokozó: Plasmopara viticola Jelentőség: a betegséget először 1837-ben Észak-Amerikában írták le. Európában először Franciaországban, 1878-ban észlelték. Magyarországon 1880-ban Meggyesen tűnik fel és a filoxéra által sanyargatott szőlőkben rohamosan terjed. Már 1890-92 között olyan súlyos járványt okozott, hogy a bortermelés a negyedére csökkent. Mind a világon, mind Magyarországon a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A károsítása nyomán…
Read MoreAz elmúlt 100 év peronoszpórajárványainak tanulságai – Mikulás József tanulmánya alapján – A peronoszpóra megjelenése előtt a jelentősebb szőlőkárosítók a fertőző leromlás, a szürkepenész, az esca, majd az 1845-ben Angliában megjelent Listtharmat, és az 1858-ban dokumentált Filoxéria voltak. A szőlőperonoszpórát először Ampelopsisról írta le Schwinitz 1834-ben Észak-Amerikában. Európában 1878-ban figyelték meg először szőlőn Dél-Franciaországban, majd…
Read MoreMikulás József Címzetes főiskolai tanár, Kecskemét Szüret környékén általában már nincs növényvédelmi feladat, ebben az időben van más teendő bőven. Több dolog indokolja, hogy mégis foglakozzunk szőlővédelmi kérdéssel, a lisztharmat egyes vidékeken, és a korai tőkeelhalás több helyen is komoly gondot jelent. Mi most az utóbbival foglalkozunk, azért, mert nem kisebb dologról van szó, mint…
Read MoreAz elsősorban borról (vin) szóló közép-európábai (CE) rendezvényen közel 150 pincészet állít ki, magyar és szomszédos országbeliek, illetve néhány távolabbi borászat is kóstoltatja borait. A borok mellett a pálinkák is jelentős szerepet kapnak, a legjobb pálinkafőzdék termékeivel is megismerkedhetnek a látogatók. Egyéb gourmet-termékek – sajtok, olívaolajak, különleges kolbászok és sok más – ugyancsak helyet kapnak…
Read MoreTöbbtíz évvel ezelőtt ott volt az édesapja, André Gagey a Louis Jadot vezetőjeként elért sikereinél, mit hozott ebből magával? Én a tanulmányaim és egy teljesen a borászaton kívüli karrier után, 1985-ben csatlakoztam a Louis Jadot borház csapatához. Igazából ez egy nagy előnyhöz juttatott és lehetővé tette, hogy egy a borok világára nagyon kiterjesztett vízióval kezdjem…
Read More